A falu története

    Kovácsszénája község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben található.

    Fekvése

    A község Pécstől 25 km-re, a Mecsek északi-észak-nyugati lejtőin fekvő aprófalu. Autóbusszal Pécsről Abaliget irányában közvetlenül megközelíthető. A néhány kilométerre fekvő Abaliget vasútállomás a Budapest–Dombóvár–Pécs villamosított vonalon található.

    Jellemző rá a Mecsek északi oldalán ismert, a baranyai átlagnál hűvösebb, csapadékosabb hőmérséklet illetve időjárás. A mérsékelten meleg nyarat enyhe tél követi.

     

    Története

    Elnevezése eredetileg Kovaczéna volt, melyet magyarosítani akarván előbb a Kőhalom, majd a Kovácsszéna elnevezés merült fel. A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először, amelyet az esztergomi káptalan magánlevéltára őriz. 14. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott. A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk. A 19. század második felében legeltető társulatot, erdőbirtokosságot, tejszövetkezetet alapítottak.

    A 20. században működött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tűzoltó egyesület, sőt olvasókör is, amelyek jelentős társadalmi és közéleti szerepről árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták. Az 50-es évektől a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az őslakósok nagy része elköltözött páran akik maradtak, elszegényedtek. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak. A 90-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba. Napjainkban a falu szépsége vetekszik bármely osztrák kisfaluéval, és egyre több fiatal keresi fel a falut, letelepedési szándékkal, melyet az önkormányzat támogat.

    Nevezetességei

    A horgásztó mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás, barlang, Árpádkori kőbánya várja a turistákat. A település nevezetessége az ősi magyar halmazatos településszerkezet. Híres Fotógalériával rendelkezik a falu, melyben egész évben különleges, kiállítások várják az idelátogatókat. Gyönyörű vendégház, egyedülálló étterem, és finom háztáji termékek sokasága csalogatja a turistákat ebbe a csodálatos kis faluba.

    Testvérfalvaink

    A világ bármely pontjáról keresünk testvérfalvakat, javaslataikat szívesen fogadjuk.